A szív és érbetegségek a leggyakoribb halálok a legtöbb európai országban, így Magyarországon is, gyakran okoz rokkantságot és hatalmas egészségügyi költségeket jelent. Hátterében többnyire érelmeszesedés húzódik meg, mely az évek során lassan, tünetmentesen fejlődik ki. A hirtelen szívhalál, szívinfarktus és a stroke általában váratlanul alakul ki és már csak a tüneti kezelésére nyílik mód. Mindezek tükrében a szív- és érrendszeri betegség tömeges megjelenése az életmódbeli változásokra hívja fel a figyelmet, hiszen a rizikófaktorok megváltoztatása egyértelműen csökkenti a megbetegedést és a halálozást, óriási költségcsökkentő vonzattal. Nem véletlen, hogy az Európai Unió a népegészségügy terén többek között a személyes egészséget befolyásoló életmódtényezők, ezen belül: kövérség, dohányzás, személyes környezet szennyezettsége, alkohol, kábítószerek, lelki-szellemi egészség, szexuális egészség, edzettség, testmozgás, egészségnevelés, sérülések, balesetek témakörökre különösen felhívja a figyelmet.
A megelőzés terén tett lépések akkor a legeredményesebbek, ha a legnagyobb kockázatú személyeket célozzák meg a legerőteljesebben. A prioritások szerinti besorolás abban segít, hogy helyesen osszuk meg a preventív kapacitásokat, a legkisebb kockázatúakat se hanyagoljuk el, de a fő energiát a legveszélyeztetettebb csoportra szánjuk. A legfontosabb cél, hogy megelőzzük az első vagy ismételt koszorúér-, stroke- vagy perifériás érbetegséghez köthető eseményt, rokkantságot és a korai halálozást. Ezt életmód-változtatással, a nagy rizikófaktorok kezelésével és a profilaktikus gyógyszerek szedésével érhetjük el.
A szubklinikus szervkárosodások megnövelik a szív- és érrendszeri mortalitást. Ilyenek elsősorban a balkamra-hipertrófia, a carotis plakkok és az endothelium diszfunkció. Ezek mérése a prevenciós programba tartozik.
Az egészségesnek látszó embereknél a preventív lépések a totális cardiovasculáris kockázat nagyságától függnek. A nagy kockázatúaknál intenzív életmód-változtatás szükséges és esetleg megelőző gyógyszeres kezelés. A kockázat becslését a Magyar Kardiológiai Szakmai Kollégium ajánlása alapján a SCORE (Systematic Coronary Risk Evaluation) modell szerint végezzük. Ennek az új rendszernek az az előnye, hogy prospektív európai adatokon alapszik, atherosclerotikus esemény jelzésére alkalmas, többéves távlatban.
EKG-val vagy szív ultrahanggal hipertóniás betegeknél talált balkamra hipertrófia a szív- és érrendszeri megbetegedés és halálozás független rizikófaktora.
Az ér ultrahanggal kimutatható endothel funkció ugyancsak a szív- és érrendszeri megbetegedés független rizikófaktora.
Az ultrahang által mért carotis intima/media vastagság szív- és érrendszeri eseményeket és stroke-ot jelezhet.
E mérések elsősorban a hagyományos rizikófaktorokkal, mint kóros vércukor, cholesterin és triglicerid értékek, együttesen értékelve pontosítják a diagnózist.
